Beaufort Skála

A Beaufort-féle szélerősség-skála

A Beaufort-skála egy empirikus mérőeszköz, amely a szélsebességet a tenger vagy a szárazföldi megfigyelhető körülményekhez viszonyítja. Teljes neve: Beaufort-féle szélerősség-skála.

Az alábbi táblázat a Beaufort-skálát mutatja csomóban, mérföld/órában és kilométer/órában megadott sebességekkel. Fontos megjegyezni, hogy ezek átlagsebességek, amelyeket általában 10 perces időintervallum átlagában mérnek, és nem tartalmazzák a széllökések sebességét.

A táblázatban bemutatott szélsebességeket, amelyeket az időjárási jelentésekben vagy hírekben hallunk, mindig 10 méteres magasságban mérik meteorológiai eszközökkel.

Ezek nem tükrözik a földön érezhető szélsebességet. 2 méter magasságban a szélsebesség ezeknek az értékeknek csupán 50-70%-a lehet.

A specifikációk a szárazföldi vagy tengeri megfigyelések valószínű leírását tartalmazzák, valamint a nyílt tengeren várható és maximális hullámok magasságát (méterben). A tengeri állapotot (egy 0-tól 9-ig terjedő skálán) rövidített formában használják a tengerfelszín állapotának leírására különböző felhasználók számára.

Szélerősség

Leírás

Szél sebesség

Megfigyelhető jellemzők

Várható hullámmagasság

Tenger állapota

km/h

mp/h

csomó

méter

Max

0

Nyugodt

<1

<1

<1

A füst egyenesen felszáll. A tenger olyan sima, mint egy tükör.

0

1

Enyhe szellő

1-5

1-3

1-3

A füst iránya mutatja a szelet, de a szélkakas nem mozdul. A tenger fodrozódik.

0.1

0.1

1

2

Gyenge szellő

6-11

4-7

4-6

A szél érezhető az arcon; a levelek zizegnek; a szélkakas mozog. A tengeren apró hullámfodrok.

0.2

0.3

2

3

Mérsékelt szellő

12-19

8-12

7-10

A levelek és apró ágak folyamatos mozgásban vannak; a könnyű zászlók kinyúlnak. Nagyobb hullámfodrok a tengeren.

0.6

1.0

3

4

Élénk szellő

20-28

13-18

11-16

Port és papírokat emel fel; kisebb ágakat mozgat. Kis hullámok, gyakori fehér tarajok.

1.0

1.5

3-4

5

Friss szél

29-38

19-24

17-21

Kis fák levelei kezdenek mozogni; hullámos tarajok a tengeren. Mérsékelt hullámok, sok fehér taraj.

2.0

2.5

4

6

Erős szél

38-49

25-31

22-27

Nagy ágak mozgásban; sípolás a távíródrótokban; nehéz az esernyőt használni. Nagy hullámok, széles habtarajok.

3.0

4

5

7

Viharos szél

50-61

32-38

28-33

Egész fák mozognak; nehéz szembeszélben járni. Habcsíkok a tengeren.

4.0

5.5

5-6

8

Vihar

62-74

39-46

34-40

Ágak törnek le, általában akadályozza a haladást. A hullámok tarajai apró vízpárát szórnak szét.

5.5

7.5

6-7

9

Erős vihar

75-88

47-54

41-47

Enyhe szerkezeti károk (kémények, tetőcserepek). A hullámtarajok szétpattannak, a permet korlátozza a látási viszonyokat.

7.0

10.0

7

10

Viharos szél

89-102

55-63

48-55

Ritkán tapasztalható a szárazföldön; fák kicsavarodnak; jelentős szerkezeti károk. A tengeri felszín többnyire fehér a hab miatt.

9.0

12.5

8

11

Heves vihar

103-117

64-72

56-63

Rendkívül ritka, széleskörű károkkal jár. Közepes méretű hajók eltűnnek a hullámok mögött. A tenger habbal borított, a látási viszonyok jelentősen romlanak.

11.5

16.0

8

12

Hurrikán

118+

73+

64+

Pusztítás. A levegő tele van habbal és vízpermettel, a látási viszonyok nagyon rosszak.

14+

9

Sir Francis Beaufortról

Sir Francis Beaufort

A skálát 1805-ben az ír hidrográfus, Francis Beaufort (később Sir Francis Beaufort altengernagy), a Királyi Haditengerészet tisztje dolgozta ki, miközben a HMS Woolwich fedélzetén szolgált. A skála, amely Beaufort nevét viseli, hosszú és összetett fejlődésen ment keresztül, mások korábbi munkáin alapulva (beleértve Daniel Defoe munkáját is a korábbi évszázadból), míg Beaufort az 1830-as években a Haditengerészet hidrográfusa lett, amikor a skálát hivatalosan elfogadták, és először a HMS Beagle útján használták, Robert FitzRoy kapitány vezetésével. FitzRoy később megalapította az első Meteorológiai Hivatalt (Met Office) Nagy-Britanniában, amely rendszeres időjárás-jelentéseket biztosított.

A 19. század elején a haditengerészeti tisztek rendszeresen tettek időjárási megfigyeléseket, de nem létezett egységes skála, így az értékelések nagyon szubjektívek lehettek – ami az egyik ember számára „erős szél” volt, az másnak „enyhe szellőnek” tűnhetett. Beaufort sikeresen egységesítette a skálát.(From Wikipedia)